Még az év végéig megszületik a végső beruházási döntés az izraeli tengeri gázmezők Olaszországgal való összekötéséről, amely vezeték kezdetben évi 10 milliárd, de később évi akár 20 milliárd köbméternyi gázt is szállíthatna az uniós gázpiacra – jelezte az Edison energiaipari csoport gázeszközökért felelős ügyvezető alelnöke a Reutersnek adott interjúban.
Bár az Európai Bizottság által csütörtökön javasolt, a kritikus nyersanyagokról szóló törvény (Critical Raw Materials Act - CRMA) nagy részét számos elemző a vártnál kevésbé ambiciózusnak ítélte, a nyersanyagok közös beszerzésére vonatkozó rendelkezése kulcsfontosságúnak bizonyulhat. Magyarország számára is kulcsfontosságú a terv az akkumulátoripari álmok üldözéséhez.
Az uniós környezetvédelmi miniszterek csütörtöki tanácsi ülésén megvitatták az új géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) lehetséges deregulációját az Európai Unióban. A vita időszerű, mivel az Európai Bizottság várhatóan június 9-én új szabályokat javasol az új GMO-kra, azaz az "új genomikai technikákra" vonatkozóan. Magyarország bírálja az új rendszert és új vizsgálatot követel.
Az Európai Bizottság intézkedéscsomag elfogadására tett javaslatot csütörtökön, hogy biztosítsa az uniós ipar számára a hozzáférést a kulcsfontosságú nyersanyagokhoz.
Bár még mindig nem talált teljeskörű megoldást az Európai Unió, hogyan vegye fel a harcot az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvénye által biztosított befektetési programmal, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének beszédéből kiderült, talált egy olyan területet, ahol felveheti a versenyt az amerikaiakkal. A kritikus nyersanyagok ellátásán túl, a k+f programok fejlesztése lehet a titkos európai adu. Van olyan terv, amelynek a magyar kormány is örülhet.
Csütörtökön mutatja be az Európai Bizottság a hidrogéngazdálkodásról szóló tervét: egyre biztosabb, hogy a fosszilis, főleg a földgázból nyert hidrogén kiesik a rendszerből. A taxonómiai kérdéseknél már világossá tették, hogy a megújuló energiával termelt hidrogén kerül a fókuszba. A magyar kormány épp ellenkező előjellel lobbizott.
A mélyrehatónak ígért reformlépések helyett inkább hasznos kiegészítő intézkedésekre tett javaslatot kedden bemutatott árampiaci intézkedéscsomagjában az Európai Bizottság, amely többek között azt igyekszik elérni, hogy a hullámzó gázárak minél kevésbé rángassák az áramárakat, és így kiszámíthatóbb, lehetőleg alacsonyabb áramszámlákat kaphassanak a fogyasztók. Ennek egyik eszköze a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre buzdítás, amelyekről több előadás is lesz a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 című áprilisi konferenciánkon, a részletek ide kattintva érhetők el.
Thierry Breton belső piaci biztos hétfőn kijelentette, hogy a közös hitelfelvétel jelenleg nem jelent lehetőséget a tagállamok számára a zöld átmenet finanszírozásának segítésére. Az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvényével szembeni uniós fellépést eddig egy új hitelből finanszírozta volna Brüsszel. Varga Mihály pénzügyminiszter is kedden jelezte: nem támogatja az Orbán-kormány az újabb közös hitelfelvételt.
A katargate-botrány miatt az Európai Bizottság szigorítana akar a civil szervezetek szabályozásán. Magyar módra közzé kellene tennie minden alapítványnak, hogy pontosan milyen külföldi szereplőktől fogadtak el támogatásokat.
Az EU újra és újra bizonyítja, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez. Sőt, gyakran a legnehezebb időszakok eredményezik a legjelentősebb fejlődést. Különösen igaz ez a gazdasági és monetáris uniónkra.
Az Európai Bizottság stratégiát és cselekvési tervet mutatott be a tengerek békés használatának biztosítására és a tengereken jelentkező fenyegetésekkel szembeni védelem érdekében - közölte a brüsszeli testület pénteken.
Az Európai Bizottság az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben jóváhagyja a vállalkozások támogatására irányuló magyar állami támogatási programok módosításait. Ennek fényében összesen 6,18 milliárd euróra emelkedik az ösztönzésre fordítható költségvetés kerete.
Egész éjjel tartó tárgyalások után pénteken reggelre megszületett az ideiglenes politikai megállapodás az uniós energiahatékonysági irányelv módosításáról, benne a végső energiafelhasználás visszafogásának mértékéről és arról, hogy rengeteg középületben kötelező lesz energiahatékonysági felújításokat végrehajtani - derült ki a tagállamokat tömörítő uniós Tanács és a társjogalkotó Európai Parlament közleményeiből. A javaslatot eredetileg megfogalmazó Európai Bizottság üdvözölte a fontos megállapodást.
Arra fogok javaslatot tenni, hogy a jövő évre is hosszabbítsuk meg az EU-ban a 15%-os gázspórolási szabályt, és azt kérem a tagállamoktól, illetve a cégeiktől, hogy ne kössenek új orosz LNG-vásárlási szerződéseket, mert teljesen meg kell szabadulnunk az orosz gáztól – többek között ezeket a rendkívül fontos információkat jelentette be csütörtökön Kadri Simson. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa éppen azokban az órákban kezdte lebeszélni az új orosz LNG-vásárlásokról a tagállamokat, amikor Moszkvában az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztyin, bejelentette a nagyratörő orosz LNG-export terveket. Ennek egyik fontos felvevő piaca elvileg az Európai Unió lenne, de ha a vezetékes után a cseppfolyósított földgázt is teljesen „kiutálják” az EU-ból, akkor a hajókkal szállított termék nyilván meg tudja majd találni a helyét más térségekben is, és éppen ezt a kikerülő stratégiát takarja az orosz bejelentés. Összességében az látszik, hogy nemcsak a német kormány, hanem a vezető uniós döntéshozók is a végleges és teljes szakítást készítik elő az EU és Oroszország között a gázpiacon, összhangban az egy éve eldöntött fő stratégiai céllal.
Az Európai Bizottság csütörtökön enyhített a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését elősegítő zöld technológiákra vonatkozó állami támogatási szabályokon, ezzel próbálva ellensúlyozni az amerikai és kínai támogatások által az európai iparra jelentett fenyegetést. A magyar kormány támogatási politikája több szempontból is érintett.
Az Európai Bizottság még decemberben indított pert a magyar kormány ellen a gyermekvédelmi törvény ügyében, amelyet homofób kicsengései miatt bírálnak. Már több ország is csatlakozott az Orbán Viktor vezette kabinet elleni perhez, most pedig Portugália is beáll Brüsszel mögé.
Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken várhatóan megállapodnak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek arról, hogy az Európai Unió számára szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló státuszt biztosítsanak. Mindez enyhíthetné a feszültséget, amelyet az inflációcsökkentő törvény tisztaipari beruházástámogató programja okozott a felek között.
Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében "résen kell lenni" a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyreállítási alapok felhasználásáról szóló tagállami beszámolók ellenőrzésénél, ezen a téren ugyanis megbízhatósági és elszámolási hiányosságok tapasztalhatók - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke szerdán. Közölték: a következő években a bizottság a tervek szerint meg fogja vizsgálni, hogy az egyes uniós országok által végzett ellenőrzések megfelelőek-e.
Már nemcsak az Európai Bizottság és a kormány között, de a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alá tartozó egyetemek rektorai és a tudományos kutatók is egyre inkább szembekerülnek egymással. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma élesen bírálja a Brüsszelbe küldött nyílt levelet, amelyben a rektorok védik a felsőoktatási modellváltást.
A cseh kormány ellenzi az Európai Bizottság azon tervét, hogy az USA inflációcsökkentő törvényére (IRA) adott uniós válaszlépés részeként új Európai Szuverenitási Alapot hozzon létre. A magyar kormány más problémákat jelzett Brüsszelnek.